Aki járt már Erdélyben, pontosan tudja, hogy bármerre viszi útja, harapni való levegő, és a természeti kincsek tárháza várja.
Az egyik legértékesebbje Parajd község, mely a festői szépségű Hargita megyében található, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb sóbányászati helye, a Sóvidék központja.
Már a nevét is a sónak köszönheti, a sót szállító fuvarosok ugyanis ezen a helyen parajjal legeltették lovaikat, miközben gazdáik megrakták szekereiket.
A legendás Élet Sója valóban a földtörténet kezdeteiben jelent meg, egészen pontosan 16 millió évet kell visszautaznunk az időben, hogy megismerjük történetét.
Ekkor ugyanis még szubtrópusi tenger borította Európa mélyebben fekvő területeit, gazdag növény- és állatvilággal rendelkező szigetekkel, trópusi korallzátonyokkal a mai Erdély terültén.
15 millió évvel ezelőtt földmozgások alakították ki az Alpok-Kárpátok hegységrendszert, ami után az erdélyi-medencét kitöltő tenger-öböl elszakadt a világtengerektől.
A lefolyástalan tavak, tengerek vize bepárlódott, sótartalma megnőtt, akár több száz méter vastagságú só is leülepedhetett. Ez a só pedig hordozta a világtenger eredeti összetételét, gazdag volt jódban és brómban is.
A leülepedő sóval a víz édesedni kezdett, amely változás az élővilágban is radikális átalakulást hozott. Később pedig ezek a tavak el is mocsarasodtak, ahogy a környező hegységek kiemelkedtek.
Még egy hatás jellemző volt a mai erdélyi só kialakulására, ez pedig a vulkáni tevékenység , mely szintén hozzátett a parajdi só gazdag összetételéhez.
A tektonikus tevékenység 11 millió évvel ezelőtt kezdődött a Kelemen-Havasok és a Görgény-Hargita hegységek kialakulásakor, mely során több ezer méter vastag tufa és láva keletkezett. A vulkáni tevékenység egyébként a mai napig zajlik, ennek köszönhetőek a felszínre törő szénsavas, kénes források, melyek kioldják a kőzetekben lévő értékes ásványi anyagokat – nátriumot, vasat, magnéziumot, kalciumot.
A parajdi termálvíz vagy a korondi aragonit így szintén fontos vonzerejét adják a környéknek.
Mégis, a só az, amiről Parajd a legismertebb, évről-évre számtalan gyógyulni vágyó látogat ide, sokan orvosi utasításra.
1405 óta bányásszák Parajdon a sót, legalábbis ez az első hiteles írásos hivatkozás, a gyógykezelés pedig 1960-as években vette kezdetét.
A máig éppoly népszerű klimato- és szpeleoterápiának otthont adó parajdi sóbánya a felszíntől számított 120 méteres mélységben várja a felüdülni, gyógyulni vágyókat. Noha a sóbánya a leginkább meghatározó elemei Parajdnak, több geológiai különlegesség és természeti szépség is megtalálható itt. A 60 hektárnyi területen elnyúló Sószoros és Sóhát geológiai természetvédelmi területnek számít. A korondi Csigadomb aragonit sziklája szintén értékes földtani nevezetesség, ahogyan érdemes meglátogatni a Rapsonné-várát is, ha erre járunk.